Palau de les Arts Reina Sofia: Strauss: Salome

Az eseményről

Egyfelvonásos zenés dráma
Librettó: Richard Strauss
Hedwig Lachmann Oscar Wilde Salomé című művének német nyelvű fordítása alapján

Bemutató: 1905. december 9., Királyi Operaház, Drezda

Salome: egy nihilista Újszövetség.
Oscar Wilde a Salome című bibliai drámát franciául írta, miközben Torquayben élt, Gustave Moreau héber hercegnőről készült festményének ihletésére. A rendkívül költői prózában írt művet nem a híres francia színésznő, Sarah Bernhardt számára írta, bár ő minden bizonnyal kérte, hogy eljátszhassa. Wilde személyes és stratégiai okokból választotta a franciát, mivel a viktoriánus Nagy‐Britanniában nem lehetett bibliai témákat színpadra vinni. Richard Strauss a drámával a németországi első előadásokon ismerkedett meg, Hedwig Lachmann, drámaíró és az első librettóíró fordításában, amelyet Strauss később az eredeti hosszúság harmadára rövidített. A zeneszerző meg akarta őrizni a Nietzsche‐hez közeli filozófiai nihilizmust, amelyet Wilde dekadens finomságával díszített. A Salome egy wagneri Újszövetség, Wagner Parsifaljának megtisztítása. De bár Strauss a wagneri út túllépésére törekedett, annak szerkezeti maradványai megmaradtak ennek a neurotikus szimfonikus költeménynek az architektúrájában, amely a névadó szereplő által a szeretett és szent Keresztelő fejéhez énekelt véres Liebestoddal zárul.


Strauss érzéki és perverz Salome‐ja visszatér a Les Arts‐ba a La Scala eredeti produkciójában, amelyet Damiano Michieletto álmodott meg, akinek Il viaggio a Reims, Don Giovanni, La damnation de Faust és L'elisir d'amore című műveit mind sikeresen bemutatták a Főteremben. A mai leglátnokabb olasz rendező ezen produkciója karrierje egyik legmarkánsabb alkotása, szimbolikában gazdag, olyan vizuális erővel, amely Vida Miknevičiūtė által alakított bibliai szereplőnek egy kortársabb képet kölcsönöz. Ez a litván szoprán, akit kivételes énekesi tehetségéért és Salome érzelmi összetettségének átadásáért csodálnak, e vitatott szerep egyik vezető előadójává vált, több mint 50 előadással a háta mögött Bécs, München és Berlin operaházaiban, valamint a La Scalában, ahol ugyanebben a produkcióban lépett fel. Kísérői olyan neves művészek, mint John Daszak (Heródes), Michaela Schuster (Heródiás) és Nicholas Brownlee, a karmester pedig James Gaffigan.