Rigoletto: Opera Bilbao

Az eseményről

Merüljön el a lélegzetelállító bilbaói Palacio Euskalduna lenyűgöző építészetében, és élvezze az opera iránti megértését felébresztő koncertet.

A Rigoletto Guiseppe Verdi 1851‐ben írt háromfelvonásos darabja, amely Victor Hugo "Le Roi s'amuse" (Fr.: A király szórakoztatja magát) című drámája alapján készült. A darabot a cenzúra betiltotta az erkölcstelenség ábrázolása és a királyi hatalom szatirikus aláásása miatt, ezért Verdi operájában a király karaktere herceggé változik. A "Rigoletto" volt Verdi első remekműve, amely a velencei Teatro La Fenice‐ben tartott bemutatóját követően azonnali kasszasikert aratott.


Első felvonás
Ünnepély a mantovai herceg udvarában. Rigoletto viccelődik Monterone gróf kárára, akinek lányát a herceg elcsábította, Monterone pedig megátkozza Rigolettót. Annak ellenére, hogy Rigoletto mindent megtesz, hogy lányát, Gildát megvédje a külvilágtól, a lány találkozik a kéjsóvár herceggel, aki egyszerű diáknak álcázza magát, és beleszeret. A herceg és csatlósai elrabolják Gildát otthonából, Rigoletto pedig teljesen összetörik.

Második felvonás
Másnap reggel a herceg csatlósai vidáman mesélik el az emberrablást. Rigoletto megérkezik a herceg palotájába, és kétségbeesetten próbálja kideríteni, mi történt Gildával. Amikor megtalálja a lányt, és megtudja, hogy a herceggel volt, Rigoletto a bosszú megszállottja lesz.

Harmadik felvonás
Rigoletto felbérel egy Sparfucile nevű bérgyilkost, hogy megölje a herceget. Sparfucile csábító nővére, Maddelena egy elszigetelt fogadóba csalogatja a herceget. Rigoletto arra kényszeríti Gildát, hogy tanúja legyen, amint a herceg Maddalénával flörtöl. Maddelena vonzalmat érez a herceg iránt, és megkéri Sparfucile‐t, hogy kímélje meg őt Sparfucile beleegyezik, ha valaki érkezik, hogy meghaljon a herceg helyett. Gilda, aki még mindig szerelmes a hercegbe, belép a fogadóba, és megölik. Rigoletto rájön, hogy összeesküvése Gilda halálát eredményezte, és Monterone átka teljes.