Manon Lescaut a Teatro Comunale di Bologna színházban
Az eseményről
Puccini harmadik operája, a Manon Lescaut jelentős fordulópontot jelent pályáján, akárcsak Verdi számára. Ez a bemutatkozás valóban magával ragadja a közönséget, és megnyitja az utat későbbi remekművei, a Bohémélet, a Tosca és a Pillangókisasszony előtt. Ez az opera azonban nem valósult meg kihívások nélkül. A librettó több kézben is megfordult, többek között Giacosa, Illica, Leoncavallo, Oliva, Praga, Giulio Ricordi és maga Puccini is.
A Manon Lescaut Prévost apát levélregénye alapján, amelyet már Auber és Massenet is feldolgozott, négy jelenetet emel ki, és számos burkolt részletet hagy hátra. Az elbeszélői logika háttérbe szorul a visszatérő motívumok által szimbolizált intenzív, megszállott szenvedély kifejezése mögött. A főhősnő utolsó szavai: 'Le mie colpe travolgerà l'oblio, | ma l'amor mio non muor' (Bűneimet elnyeli a feledés, | de a szerelmem nem hal meg) ennek az égő szenvedélynek a megpecsételésére szolgálnak.
A Manon Lescaut‐t 1893. február 1‐jén mutatták be Torinóban. A Scalában ugyanezen hónap 9-én a Falstaff követi, mintegy szimbolikus átadásként két generáció között: a naplemente derűs mosolya és az ifjúság hevülete.
Szereplők / Produkció
Conductor: Oksana Lyniv
Director: Leo Muscato
Nuova Produzione del Teatro Comunale di Bologna
Orchestra Coro e Tecnici del TCBO
Choirmaster: Gea Garatti Ansini
Main characters and interpreters:
MANON LESCAUT: Erika Grimaldi (26 | 28 | 31 GEN)
LESCAUT: Claudio Sgura (26 | 28 | 31 GEN)
Gustavo Castillo (27 | 30 GEN)
RENATO DES GRIEUX: Luciano Ganci (26 | 28 | 31 GEN)
Roberto Aronica (27 | 30 GEN)
GERONTE DI RAVOIR: Giacomo Prestia
EDMONDO: Paolo Antognetti
IL MAESTRO DI BALLO: Bruno Lazzaretti
UN MUSICO: Aloisa Aisemberg
UN LAMPIONAIO: Cristiano Olivieri
UN COMANDANTE DI MARINA: Costantino Finucci
L’OSTE: Scuola dell’Opera
UN SERGENTE DEGLI ARCIERI: Scuola dell’Opera
Scenes: Federica Parolini
Costumes: Silvia Aymonino
Lights: Alessandro Verazzi
