Auditorium di Milano Fondazione Cariplo: Mahler Fesztivál #14

Az eseményről

Tapasztalja meg a klasszikus zenét, mint még soha, Gustav Mahler remekműveinek e lenyűgöző előadásán a híres milánói Auditorium Fondazione Cariplo‐ban.

A Kilencedik szimfónia nemcsak a zeneszerző utolsó megvalósult útját jelenti, hanem másfél évszázad után az egész "szimfonikus civilizáció" végét is. Berg megfigyelései a mű több jellegzetes elemére is rávilágítanak, melyek közül kiemelkedik a halálhoz való viszony. Bár a téma Mahler munkásságának állandó eleme, utolsó kompozíciói, köztük a Das Lied von der Erde, a Kilencedik szimfónia és a Tizedik töredékei a közelgő végtől elborult mély elmélkedésből születtek. Ez az elmélkedés mind tartalmában, mind zenei formájában a "Halál‐trilógia" néven foglalható össze.

A halál 1907 nyarán vált kézzelfoghatóvá Mahler életében. Július 5-én a zeneszerző tragikus módon elveszítette lányát, Anna Mariát. Nem sokkal később megkapta a lesújtó diagnózist, hogy súlyos, veleszületett szívbetegségben szenved, így kevés remény maradt számára. Ebben a lelkiállapotban készült el a Nyolcadik szimfónia, amely egy ciklus végét jelentette.

A halálélmény drámai fordulópont volt, amely Mahler szakmai és alkotói életének két korszakát választotta ketté. Ráadásul azon a gyászos nyáron más körülmények is arra kényszerítették a zeneszerzőt, hogy új szakaszba lépjen. Először is, a Mahler és Bécs közötti elhúzódó küzdelem véget ért. Tavasszal Mahler felmondott a Hofoperben, és viták és ellenségeskedések kíséretében a bécsi színház merész megújítója úgy döntött, hogy New Yorkba merészkedik, új és végül sikertelen kalandot keresve.