Paolo Restani: Lisztnek szóló tisztelgés
Róma, Baldini terem — Main Hall
Az eseményről
Merüljön el egy varázslatos hangokból álló éjszakában a híres Sala Baldini teremben, a lenyűgöző „Paolo Restani: Tribute to Liszt” című koncerten.
Paolo Restani életrajza
Paolo Restani korán megmutatkozó tehetség volt, első koncertjét mindössze 11 évesen adta.
1984‐ben, 16 évesen, a római Accademia Nazionale di Santa Cecilia (Auditorio Conciliazione) koncertje szenzációs sikert aratott, amit a legtekintélyesebb kritikusok is megerősítettek:
Egy csillag született a Santa Ceciliában (Mya Tannenbaum, Corriere della Sera), Máris arra rendeltetett, hogy hazánk nagy zongoratradíciójának részévé váljon (Alfredo Gasponi, Il Messaggero),
Tizenhat éves, de ne higgyék el: Paolo Restani, aki a minap fellépett az Accademia di Santa Ceciliában, egyszerűen lenyűgöző (Ivana Musani, Paese Sera).
Ezt követően azonnal meghívták a legnagyobb európai színházak.
Azokból az évekből számos eredménye közül emlékezetes volt a 1988 januárjában a milánói Sala Verdi‐ben
a Serate Musicali keretében adott koncertje: Alexis Weissenberg helyett, csupán néhány órával a koncert előtt hívták meg, és Beethoven Eroica‐variációit és Liszt 12 Etudes d'exécution transcendante című művét játszotta.
Több mint negyven éves karrierje során a világ számos fontos zenei központjában adott koncertet, és folyamatosan érő, rendkívül személyes interpretációs stílusával tűnt ki.
Technikai mesteri tudása és interpretációjának mélysége, amelynek célja a partitúra minden részletének átláthatóságát és érzékelhetőségét biztosítani, kiemelkedő művésszé teszi, különösen a romantikus repertoárban, ahol virtuozitása a zongoraművészet nagyjait idézi: …Chopin‐előadásában a hangszín, a színek gazdagsága és a dallamok tisztasága tekintetében feltűnő a hasonlóság Vladimir Horowitz‐zal (Allgemeine Zeitung, egy frankfurti hangverseny alkalmával, 2017).
Legutóbbi világkörüli szólókoncert‐turnéi: New York Carnegie Hall (Stern Hall) és Lincoln Center, Milánó Teatro alla Scala, Róma Teatro dell'Opera, Bécs Grosser Musikvereinsaal, Berlin Philharmonie és Konzerthaus, London Royal Festival Hall és Wigmore Hall, Amszterdam Concertgebow, Párizs Salle Pleyel, München Gaisteig és Prinzregententheater, Lipcse Gewandhaus, Mainz Rheingoldhalle, Innsbruck New Congress‐Hall és Haus der Musik Grosser Saal, Moszkva International Performing Arts, Buenos Aires Teatro Colón és Coliseo, Santiago de Chile Teatro Municipal, Tokió, Stockholm, Brüsszel, Frankfurt, Hamburg, Bejrút, Montevideo, Dubai, Manama, Kuvait.
Számos rangos fesztivál vendége volt, többek között: Flanders Festival, Istanbul Festival,
Prague Spring Festival, Bucharest Enescu Festival, Bonn Beethovenfest, BBC Proms,
Budapest Liszt Fest, Miami International Piano, Martha Argerich Festival in Buenos Aires,
Maggio Musicale Fiorentino, Ravenna Festival, Brescia and Bergamo Piano Festival,
MITO Festival.
Szólistaként olyan zenekarokkal lépett fel, mint a Dallas Symphony, a Detroit Symphony, a Berliner Symphoniker, az
a Berliner Philharmoniker String Orchestra, a Stuttgarter Philharmoniker, a Münchner Symphoniker, az
a Neue Philharmonie Westfalen, a Scottish Chamber Orchestra, a Philharmonique de Nice, az
az Oviedo Filarmonía, a Budapest Festival Orchestra, az RTV Slovenia Symphony, a Moscow Symphony, az
a Chamber Orchestra Kremlin, a St. Petersburg Philharmonic, a St. Petersburg Symphony, az
Kijevi Filharmonikusok, Litván Filharmonikusok, Sydney‐i Szimfonikus Zenekar, Ausztrál Kamarazenekar,
Chilei Nemzeti Szimfonikus Zenekar, Johannesburgi Filharmonikusok, Filarmonica della Scala,
Orchestra dell'Accademia di Santa Cecilia, San Carlo di Napoli, Regio di Torino,
della Fenice di Venezia, dell'Arena di Verona, Sinfonica Toscanini di Parma.
Karmesterek: Roberto Abbado, Gerd Albrecht, Piero Bellugi, Christian Benda,
Francesco Caracciolo, Aldo Ceccato, Misha Damev, Francesco D'Avalos, Yoram David,
Vladimir Delman, Claus Peter Flor, Heiko Mathias Forster, Tanja Goldstein, Marco Guidarini,
Helena Herrera, Irwin Hoffman, Lu Jia, Gustav Khun, Lothar Koenigs, Gerard Korsten,
Julian Kovatchev, Uroš Lajovic, Yoel Levi, Anton Nanut, John Nelson, John Neschling,
Gunter Neuhold, Paolo Olmi, Daniel Oren, Gabor Ötvos, Massimo Pradella, Misha Rachlevsky, Donato Renzetti, Gintaras Rinkevicius, Ola Rudner, Lior Shambadal, Jörg‐Peter Weigle,
Andreas Weiser.
Riccardo Mutival debütált Liszt 2. zongoraversenyével (Filarmonica della Scala).
Ezzel kezdetét vette a két művész gyümölcsöző együttműködése, amely több alkalommal is folytatódott.
Ezek közül kiemelkedik Restani szóló fellépése, ismét Muti mellett, Berlioz szimfonikus művében, a Lélio ou Le Retour à la vie op. 14b‐ben, a Konzertvereinigung Wiener Staatsopernchor kórussal és Gérard Depardieu színésszel (narrátor).
Jurij Temirkanov meghívására részt vett a 17. Szentpétervári Nemzetközi Fesztiválon is (
, Szentpétervári Filharmonikus Zenekar, Prokofjev 3. zongoraverseny).
Nagyon népszerű Dél‐Amerikában, ahová minden évben elutazik.
Az Argentin Kritikusok Szövetsége 2005‐ben a legjobb előadóművésznek járó díjjal tüntette ki, 2011‐ben pedig a La Scala Vonósnégyessel közös koncertjeiért a legjobb együttesnek járó díjat kapta.
Szenvedélyes kamarazenész, a La Scala Vonósnégyessel, a Fonè Quartettel, a David Quartettel, a La Scala Szólistákkal és Simonide Braconi brácsással lép fel.
Monica Bacelli, Guillemette Laurens és Claire Brua dalciklusait is kíséri.
Sokoldalú zenészként szóló fellépésein gyakran együttműködik világszínvonalú előadókkal – Gérard Depardieu, Enrico Maria Salerno, Olimpia Carlisi, Mariano Rigillo, Gottfried Wagner, Carla Fracci, Beppe Menegatti, Sylvie Guillelme, Laurent Hilaire –, ami eredeti színházi/zenei alkotásokhoz vezet.
Chiara Muti színésznővel (Riccardo Muti lánya) 2008 és 2014 között három eredeti színdarabot hozott létre:
Il Regno di Rüken‐la vita di Mozart (Rüken királysága – Mozart élete), Il sogno di Ludwig‐gli ultimi giorni di Ludwig II e Wagner (Ludwig álma – II. Lajos és Wagner utolsó napjai) és Prospettiva Nevsky‐Gogol e i Preludi di Rachmaninov (Nevsky Prospect – Gogol és Rachmaninov prelűdjei).
2013‐ban Simona Marchini szerette volna, ha ő is vele játszik Verdi és Liszt zongoraparafrazisainak előadásain.
Program
- Claude Debussy – Reverie
- Claude Debussy – Elegie
- Claude Debussy – La cathédrale engloutie, Préludes Livre I, nr. 10
- Claude Debussy – La plus que lent Valse
- Robert Schumann – Variazione IV op. posth da Studi Sinfonici op. 13
- Frédéric Chopin – Notturno op. posth lento con gran espressione
- Frédéric Chopin – Notturno op. 9 nr. 1 larghetto
- Frédéric Chopin – Polonaise op. 40 nr. 2 allegro maestoso
- Szergej Vasziljevics Rahmanyinov – Preludio op. 32 nr. 10 lento
- Szergej Vasziljevics Rahmanyinov – Preludio op. 3 nr. 2 lento
- Ferenc Liszt – Dante Sonata (Trascrizione Karl Tausig)
Művészek
| Zongora: | Paolo Restani |
|---|
Cím
Baldini terem, Piazza Campitelli 9, Róma, Olaszország — Google Térkép